SkyTribe XC 2014 – Élménybeszámoló

SkyTribe XC 2014 - Élménybeszámoló

SkyTribe XC 2014 – Élménybeszámoló

Nemrég született meg az elhatározás bennem, hogy idén több különleges helyre szeretnék eljutni repülni, versenyezni. Nézegettem a versenynaptárt és a sok neves (drága) verseny közt találtam egyet, ami minden kitételnek megfelelt. Egyrészt különleges a helyszín, másrészt igen pénztárcabarát. Nem is hittem benne igazán, hogy sikerül kijutni de végül eljött az idő és most itt vagyok Romániában a Sky Tribe XC 2014- Román nemzeti bajnokságon.

Nem jártam még ebben az országban, nyitott voltam minden kalandra. A verseny előtti tréning napon érkeztünk meg két pilótatársammal, mikor ráfordultunk a faluba vezető útra, már tudtam, hogy nem vagyunk rossz helyen. Első benyomásra olyannak tűnt mint Bassano, tagolt hosszú gerinc, nagy völggyel, hátul havas csúcsokkal.
thumbnail Elképesztően gyönyörű a látvány. Elfoglaltuk a szállást ahol nagy örömmel fogadott a szervezőbizottság, bár láthatóak voltak az előző esti mulatság jelei, akkor érkeztek ugyanis a lengyel pilóták.  Ahogy kipakoltunk indult is a felszállítás. Kb. 30perces út vezet a starthelyig, murvás, jól karbantartott úton, maga a starthely óriási. Terítettünk és már lógott is a lábunk. Enyhén cirrusos ég és az 1200m-en lévő inverzió ellenére igen jót repültünk, fentről még lenyűgözőbb a táj. A hivatalos leszálló sem kicsi de egészen közel a szállás mellett van több placc is ahova le lehet szállni, így én ezt az utat választva hamar jutottam az első sörömhöz :) Közben több nemzet képviselői is megérkeztek, románokon kívül szerbek, lengyelek, oroszok és mi 3an magyarok. A szállás kulturált, a helyiek kedvesek, minden teljesen európai.

Task1

thumbnail

Az előrejelzés nem volt biztató, bár kék égre ébredtünk, hamar összezárt a felhőzet a fejünk fölött. A 10 órás briefing után felszállították a versenyzőket a hegyre és kiírtak egyéni időméréssel egy 25km-es feladatot. Kb. 11kor már a levegőben voltam, és igen nagy bátorsággal, kevés magassággal megkezdtem a starthelytől jobbra lévő nagy völgy átrepülését. Átérve egy gyengével elkezdtünk emelkedni, H.Gyuszi is a bolyban volt, mikor elkezdett szemerkélni az eső. Itt kicsit megilletődve figyeltem, hogy lefújják nem fújják a napot de mindenki tekert tovább. Gondoltam, vagy elkezd jobban esni és akkor mindenképp leszállok vagy abbamarad. Abbamaradt. Kis magasságot gyűjtve siklottunk tovább a pont felé Gyuszival, miközben átrepültünk még egy kisebb völgyet. Alattunk mindenhol erdők, arra azért figyeltem, hogy a leszálló biztonsága mindig legyen meg. Mentünk mentünk, a magasság fogyott, az erdő alattam egyre hatalmasabbnak tűnt és egyszer csak meghoztam a döntést, hogy nem követem Gyuszit aki itt kb 50m-el volt fölöttem, kifordultam a gerinctől és már páztáztam az erdőt leszállót keresve. Egy nagy tisztásra végül is sikeresen landoltam pár pórul járt pilótatársammal együtt, ahonnan aztán az  igazi kaland kezdetét vette. Itt szembesültem először azzal, hogy hol is vagyok :) A faluba vezető útat amit elérünk, több helyen a mellette folyó patak átmosott, ezért mezítláb szökdelve a kavicsos sziklás úton haladtunk amíg a faluba nem értünk. Itt minden érzékszervre hatott az élmény. Úgy éreztem, ez a hely a világvége után van 1el, a patakba minden házból valami fura színű dolgok csordogáltak, tyúk, liba, tehén, birka, kecske, minden állat az úton. Csak akkor tudtuk kérni a visszaszállítást mikor már az aszfalt útra értünk és ezek után kb. 30perccel meg is érkeztek értünk majd úgy 30kmt utaztunk mire visszaértünk a szállásra, ahol közölték, hogy a mai napot törölték az eső miatt.. pedig többen elérték a 3. pontot is na mindegy kár érte.

Task 2

thumbnail Ismét verőfényes napfényre ébredtünk, mára az előrejelzés jelentősen jobbat ígért. Ugyan alacsony felhőalap mellett de mindenfelé elkezdtek pattogni a kumók. A szervezők kb 12-re kiírtak egy 67km-es cikk-cakk feladatot, 13.15-os enter cilinderrel 5fp-al. 12.45kor startoltam, optimális időben, sikerült hamar kiemelkedni a gerinc fölé 1400m-re, nagyjából a felhőalap is itt volt. 13.08kor pozícióban éreztem magam, gondoltam itt most nagyon kell vigyázni a méterekre pár perc és lehet indulni a pylonra. Pár perc eltelt és amennyire nyeregben éreztem magam előtte, 13.12re már azon voltam, hogy le ne rohadjak szinte az egész mezőnnyel egyetemben. Nyílt a pylon és mindenki azon küzdött, hogy valami + magasságot gyűjtsön az első völgy átrepüléséhez. Miután átértünk alacsonyról de sikerült kitekerni, itt ismét nyeregben éreztem magam. Először mertem nyomni a gyorsítót visszafele a völgyben, nagy magabiztosságot adtak a körülöttem lévők, gondoltam ők biztosan tudják mit csinálnak én meg csak mentem velük együtt. Ahogy haladtunk, újabb és újabb völgyeket toltunk át enyhe hátszélben, a magasság fogyott, emelés sehol, a következő pont még 3km-re. Muszáj volt megállni egy leheletnyi emelésben, mert a terepet nem ismerve láttam, hogy a gerinc magassága is fogy, a talajszint meg emelkedik. Nagyon alacsonyra a hegy lábához kerültem két másik ernyővel, majd rövid idő múlva a hegy előtti fennsíkra kényszerültünk leszállni. Nem értettem, miért nem működött a hegy, a dűznik, a napsütötte oldal, semmi. Ja egy dolog működött, a hegy előtti terület, jóval elől. Persze, mert ez nem déli gerinc, a nap is más szögben éri a hegyet.

Na igen, ez így igen technikás de nagyon jó nap volt. Sajnos célba érő nem lett, a legjobb, egy szerb srác 42km-t teljesített, én szerény 10-et de annál több tanulság volt benne Vigyázni kell a magasságra nem lehet ész nélkül menni a gerincen mint Tolminban pl., ahol biztosan ott lesz a termik. Ma a sétát egész jól megúsztam, mikor a faluba értem szinte azonnal megérkezett a visszaszállító autó és hirtelen előkerült még 10 pilóta :) Utólag tudtam meg, hogy később picit bejavult az idő, Csabi 2. startból jóval előrébb jutott mint mi Gyuszival az elejében és ő is legtöbbször kint emelkedett ki. Eredmények

Csaba 13. Gyuszi 22. Én 27. Holnap sokkal okosabban futok neki. ;)

3. nap

Ma Románia egy másik arcát mutatta meg. Az erős észak-nyugati szél miatt repülni nem tudtunk, alternatív programként újdonsült lengyel barátainkkal a hátsó sejtelmes hegygerincek felfedezését találtuk ki. Autóval indultunk, a falunkból kivezető út egyenesen a nagy völgybe vezetett. Jó fél órányi autózás után átkeltünk egy víztározó tetején, majd egy zárt kapu jelezte, hogy elértük a Retezat nemzeti park határát ahova fejenként 10lej belépő befizetésével lehet belépni. Nem pontosan sikerült kiderítenünk, hogy mi vár majd bent, esetleg medvék vacsorája leszünk-e mindenesetre lelkesen haladtunk a murvás úton az autóval egyre mélyebbre az erdőbe. Innen eltelt még 45 perc, közben kis hidakon keltünk át többször is a zúgó patakon, majd egyszer csak véget ért az út. Itt pár tábla jelezte, hogy 1100m-en vagyunk, hogy a romániában élő 3000 farkas közül ezen a környéken kb. 30 példány él, milyen nyomok utalnak a jelenlétükre. Felfedeztünk egy “túrista” ösvényt is jelzéssel, gondoltuk ha ennyit jöttünk befelé, sétáljunk is egy kicsit az erdőben. Ebből a kis sétából 2 és fél órás túrázás lett, zergeként ugrálva sziklákon, patakokon át, megmásztunk 800m szintet, 1950m magasan már nagy foltokban havas volt a táj és fagyos szél fújt. Elértünk egy hegyi tavat, végül nem mentünk tovább a zord havas csúcsig, aminek teteje tőlünk 100m magasabban már felhőben volt. Eddig nem éreztem, hogy fáznék az erőltetett felfelé menetben, itt viszont már kevésnek bizonyult a vékony kabát, a vizem elfogyott, szóval körülnéztünk, készült pár fénykép és indultunk is vissza. Élvezetes egész napos kirándulás kerekedett, este nem kellett esti mesét mesélni az alváshoz.

Task 3

Előző este a szerbek a teljes dalos könyvet végigvették éppen a szobánk alatt, emiatt kissé kialvatlanul ébredtem a ragyogó időre de a repülés lehetősége gyorsan elűzte a fáradtságot. A szokásos “zsír” reggeli után gyorsan indult a felszállítás a hegyre, ahol hosszú várakozás vette kezdetét. Az égre csúszott be az egyre vastagabb cirrus, a kezdeti festék pedig sorra borult ki (egyenesen ment mindenki a leszállóba). Gyuszi mondta, hogy nem jó ha kiborul a festék mert azt nem lehet hígítani, így hát vártunk, egészen 13.15ig, ami ugyan itthon még csak 12.15. mégis kilátástalannak tűnt a helyzet. Benne volt, hogy ez a nap is megy a levesbe. Aztán kezdetét vette némi mozgolódás és 13.40re megszületett a task, egy 51km-es cikk-cakk feladat.

thumbnail  A korábbi tapasztalatok alapján itt a legfontosabb a magasság,  nagyon óvatosan kell haladni, ezt szem előtt tartva fél órával a pylon nyitás előtt startoltunk, magam részéről majdnem a vesztembe. Pillanatok alatt a fennmaradásért küzdöttem a fák csúcsait rugdosva, miközben irigykedve láttam, hogy egy boly már igen magasan várakozott. Elmormoltam pár miatyánkot, szerencsére nem hiába és beleálltam egy “bikába”.. :) pikk-pakk gigantikus eddig nem látott magasságba emelkedtem :) egyszer lent, egyszer fent, a boly tetején köröztem percekig, elképesztően felemelő érzés volt! Ma is enter cylinder volt, tehát pylon nyitás után, a cylinderen kívül kellett legyen lerakva egy pont. Ebben az esetben a start pylon széléig kb. 3km-ert kellett siklani át a völgyön. Közeledett a nyitás, még másfél perc volt, amikor már a műszer is jelezte, hogy indulhatok a pylonra. Büszkeséggel töltött el, hogy a szerbek enzoival együtt az első 5ben értem el a nyitást, majd indítottuk a feladatot. Visszafelé átrepülve a völgyön szintén a korábbi tapasztalatok alapján, keresni kellett valami tekerhetőt, itt nem szabad sietni, folyamatosan ezt mormoltam. Szemmel tartottam a mezőnyt, ekkorra már megfeleződtünk. Nemsokkal később beért Gyuszi is alám és kiabált hangosan, hogy nem navigál a műszere, hogy akkor jön velem. :) és ahogy ezt kiabálta meg is találtuk a nap termikét, amivel egészen 2.300m-re kitekertünk. Tegnap gyalog, ma ernyővel szemlélni a környező havas csúcsokat, eszméletlen gyönyörűség.
thumbnail Ebből a perspektívából gyerekjátéknak tűnt a feladat, az egész gerinc fölött jó kis felhőút rajzolódott ki. Megcsináltuk a pontot, aztán indultunk vissza ismét a völgy felé de átrepülés előtt még szerettem volna megint kitekerni ami az idő előrehaladtával egyre nehezebben ment, kénytelenek voltunk bevállalni az átrepülést amíg még napsütésben volt a völgy. Átértünk, fordultunk majd visszafelé mindent elborított a felhőárnyék. Éppen csak átcsúsztunk a starthely alá, ahol sajnos már nem jött utánpótlás és bár girheltünk Gyuszival kitartóan, számunkra befejeződött ez a verseny. Tulajdonképpen a célba szálltam le, csak kimaradt két fp. :)
thumbnail Ma elégedett voltam végre, úgy érzem mindent megtettem úgyhogy kíváncsian vártuk az eredményeket, hogy aztán indulhassunk haza. Kissé alul kalkulálták a taskot, ismét pár szerb az 50km-ből 40km-et teljesített és ezért csak 523 pont járt. Vicces de mi Gyuszival döntetlen 14. helyen végeztünk, Csabinak sajnos egy leszálló jutott ma de azért is 153 pont járt.

Így a végeredmény, Csabi 19. Gyuszi 20. én pedig 23. lettem. Amiből sport kategóriában Gyuszinak a 3. hely (először a dobogón) nekem női kategóriában 2. hely jutott.

Nagy kaland volt, szuper szervezés! Jövőre remélem több magyar is elkísér minket erre  szép helyre.

Print Friendly

Hagyj üzenetet

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

[sg_popup id=1]