Scroll Top
1146 Budapest, Thököly út 114/a

   Szeretem a Liga versenyeket. Ugyanarra a hegyre készülünk, mint egy “átlagos” távrepülő napon, valahogy mégis minden más ilyenkor hiszen versenyezni megyünk. Egymással, önmagunkkal. Ilyenkor minden kiélezettebb. Más dolgokat figyelünk. Feladat van. Nem elég ha elfúj a szél valamerre.. Ez a hétvége pedig a Liga sorozatból is kiemelkedett, hiszen FAI2-es verseny volt. Magunkban persze gondolhatjuk, hogy igazából ez egy kis verseny, esetleg játék, mégis más érzés felmenni az Egedre, hogy a starthely elvan különítve, hogy találkozhatunk az itthoni top pilótákkal, hogy külföldi pilóták is megtisztelik.

    Első nap sajnos törölve lett a task, az időjárás lehetőséget adott, hogy rápihenjünk a hátralévőnapokra. A nap tréning része este kezdődött, amikor egy nagy kört alkotva a sátraknál elkezdett körbejárni egy üveg a jelenlévők közt, aztán még egy és még egy.. szóval készültünk a versenyre 🙂

    Péntek reggel egy nem várt felhőszörnyeteg mászott ránk és öntött a nyakunkba egy nagy dézsányi esőt, ami eléggé el is kente a szánkat. Amadé azonban szerencsére optimista volt, elindult a felszállítás a hegyre. Napközben szép de nem túlfejlődő karfiolok nőttek az égre ezért kiírtak egy óvatos feladatot késői ablaknyitással. Nem verseny helyzetben, talán magamtól el sem indultam volna azok közt a felhők közt, utólag viszont már látom, hogy inkább a nagy felhőárnyékok elől kellett menekülni, nem pedig a felhők alól, elől. Sajnos a szélirány megviccelte a kiírást, bár ezen a napon nagy teljesítménynek bizonyult a kitekerés is. Magam részéről Bogácsig jutottam oldalazva, páran kicsit tovább de célba érő nem volt. Az este legalábbis részünkről az előzőnél nyugodtabban telt, szombatra ígérték a legjobb napot.

   Másnap virradóra valóban kék ég fogadott. A felszállítás időben elindult a DNY-i oldalra, valamiért a feladat kiírása mégis sokat csúszott. Mikor mi a hegyre értünk fél 12kor olyan befújások jöttek, hogy semmi kétségünk nem volt, nagyon bika nap lesz. Mire viszont megszületett az aznapi feladat, egy cikk-cakkos útvonal a szikszói kocsmáig, úgy tűnt, hogy leállt az idő, a szél pedig teljesen oldalas lett. A tűző nap a 34 fokos hőség, embert próbáló. Egy két embernek sikerült elindulni hárta de óriási lukak voltak az időben. Nálam 3/4 4kor szakadt el a cérna, nagy nehezen napszúrás gyanúval, túrtam valami helyet a startnál és az első nemérdekelt milyen erős és oldalas befújásba elstartoltam. A délies szélben kitartottam az egyetlen koncepcióm mellet, elmentem egész balra, a déli vállig, hátha. Becsippant a varióm, ami úgy tűnt akkor már eleve nagy szó. Próbálkoztam jobbra-balra, nem találtam semmi határozottat mégsem veszett nagyon a magasságom. Egy bátrabb balra próba után, amikor már egész a DK-i oldal felé csúsztam, megtaláltam amit kerestem. Határozottan megtaláltam 🙂 Ekkor startolt egy tandem is rám, nagy segítséget nyújtott, nehezen tudtuk így is centírozni a buborékos termiket, így ketten emelkedtünk már 1500m fölé. Lenézve a starthelyre, hirtelen nagy repülési kedv támadt, a hegy előtt kavargott a sok színes folt. Két ismerős folt, viszont egész a DK-i starthely előttről, nagyon határozott emelkedésbe kezdett. Béci és Lóri voltak. Otthagyva a sajátunkat a tandemmel, olyan 1800 méteren, becsatlakoztunk Béciékhez és nekivágtunk. Ahogy siklottunk át láttam, hogy na ők nem azok akikkel tartani tudom a lépést 🙂 Az első pont Kács falunál volt, a Bükk lábánál mentünk. Még Cserépfalunál találtunk valami buborékost és olyan 1700 méterről csúsztunk rá a Kács előtti erdősávra. Megcsináltuk a pontot, majd próbáltunk mindenbe kapaszkodni amibe lehetett, így viszont sodródtunk le az útvonalról. Lóriék a Bükk felé keresgéltek én viszont inkább a 2. pont fele Emőd irányába. Amikor találtam valamit, hátulról, magasabbról, mindig rám másztak, én meg egyre lejjebb kerültem. Itt kijöttek a különbségek az ernyők közt, mindenesetre Lóriék sem jutottak sokkal tovább. Viszont közeli szemkontaktusba kerültem egy őzzel, nagy élmény volt 30merről. 🙂 Aznap sem lett célba érő, egy Szerb versenyző, illetve Vértes Balázs jutottak el közel a 3. pontig. Este újra fesztivál hangulat uralkodott a reptéren (már azok körében akik nem kaptak hőgutát vagy nem repültek 🙂 )
    Vasárnapra hőséget ígértek, gyenge széllel, gyenge termikekkel. DK-i oldalra indult a felszállítás. A feladat ismerős volt, az előző havi fordulónál egyszer már ki lett írva, a Bükköt hátulról kerülve Vadna céllal, 50km. Az ablak kinyitott, majd fél órával később, mikor pont az első pár versenyző elstartolt, megjelent a légügyi hatóság és leszálltak helikopterrel a leszállóba. Itt kicsit alább hagyott a startolási kedv de “szerencsére” a befújások is elmaradtak. Olyan 1 órát főttünk a levünkben, mikor a helikopter elment, a befújások pedig megjöttek. Sorra pattantak el az ernyők. Elstartoltam én is, mikor felnéztem a hegy fölé, közel 30 ernyő festette az eget jó magasan. Mire mi bolyba verődbe kitekertünk, az előttünk lévők már elindultak, illetve ketté osztódtak, az elejét már egész alacsonyan láttam a Bükk fölött, a második boly pedig magasan haladt a Bükk felé. Egész jó tempóban haladtunk, aztán lassan az előttünk lévő kissé beragadt bolyt beértük. Majd páran megléptek előre, páran meg lemaradtak de alapvetően továbbra is jól haladtunk. Meglett gyorsan az első pont, majd a második. Az utolsó már a cél volt, 26km-re. Beértünk még a legelső bolyból is párat, aztán ketten egy másik ernyővel az egyik felhő alatt tovább és magasabbra tekertünk mint a többiek ami utólag nagy mázli volt, mikor elindultunk, az előttünk lévők alacsonyra kerültek. Még 11km volt a célig, amikor kikoppantak Dósa Ricsi, Botond  és Lóri maradtak csak a cél felé vezető erdősáv előtt. Az utolsó 5km-nél beértem még egy ernyőt, alacsonyan girhelt de otthagytam. Reméltem innen már bármi gyenge lesz megtekerem, biztosan beérek. Csakhogy a völgyben élénkült a szembeszél, így sajnos 3km-re a cél előtt földet ért a lábam. Mellettem potyogtak le a többiek is, még Kriszta csatlakozott a végén. Akit pedig otthagytam, Rácz Balázs és vele Szegedi Miki éppen beértek Vadnára. Innen is gratulálok nekik! Gyönyörű útvonal volt. 17:15ig földön kellett lenni, olyan fél 5 körül szálltunk le, esélytelen volt visszaérni a GPS-ekkel 19:00ig. Visszaszállítódtunk olyan 21:00 környékére, addigra szinte mindenki hazament. Lezajlott a családias eredményhirdetés, majd fáradtan hazaindultunk. Személy szerint nagyon élvezetes 4 napot töltöttem Egerben, óriási köszönet Aminak a szervezésért!

Sok tapasztalással, együtt repüléssel gazdagodtam, mondhatni “kikupálódtam” 😀
Szeretem a Liga versenyeket. 🙂

Eredmények:
Összetett:
1. hely: Vértes Balázs
2. hely: Rácz Balázs
3. hely: Falucskai Lóránt
Női:
1. hely: Juhász Katalin
2. hely: Ákos Zsuzsa
3. hely: Beretka Kriszta