fAirPlay sikerek a Polish Open-en

Nemrég fejeződött be a Polish Open, melyet az olasz alpokban, Levico Terme-ben rendeztek. Az időjárás technikássá tette a versenyt, minden nap fejlődő zivatarcellák közt, néha erős szélben, vagy csepergő esőben kellett repülni. A versenyen 3 magyar képviselte kis országunkat, nem is akármilyen eredménnyel. 4 értékelhető nap jött össze és az utolsó napi repüléssel váratlan fordulattal zárult az esemény. A fAirPlay színeiben úszott a dobogó a két fő kategóriában, összetettben Falucskai Lóránt 3. helyen végzett, Juhász Katalin pedig megnyerte a női kategóriát.

További sikeres versenyszezont kíván a fAirPlay csapata!

Összetett eredmények1. Robert Kaucarik (SK)
2. Michal Gierlach (POL)
3. Lorant Falucskai (HUN)1. Katalin Juhasz (HUN)
2. Klaudia BULGAKOW (POL)
3. Joanna Kocot (POL)




2019.06.07.-én meghirdetett közgyűlés eredménye

Örömmel tudatjuk veletek, hogy 2019.06.07.-én 19.00 órára meghirdetett közgyűlés eredményes volt. A tagság 70% megjelent. Köszönjük, hogy eljöttetek. A meghirdetett napirendi pontokban teljes egyetértésben döntött a közgyűlés, így töretlen lendülettel tudja az egyesület folytatni a 2019-es munkáját.

fAirPlay Elnökség




Nincs két egyforma nap – tanította ma is a repülés

A szokásos várakozás előzte meg a szombati napra tervezett kiruccanásunkat. Az előre jelzés az utóbbi időben megszokotthoz képest szokatlanul pontos és számunkra kedvező volt. Melyet így utólag osztályozva, a legnagyobb lelki nyugalommal minősíthetünk várakozáson felülinek.
Elképzelésünk szerint a maximumot szerettük volna kihozni a napból. S mivel a keleti szél déli irányba fordulását 11-re jósolták. Mindehhez igazodva annak rendje és módja szerint 8.30-kor az óbudai starthely szőnyegen szereltük össze a felszerelésünket. Ketten pont elfértünk, útban nem voltunk senkinek. Valamiért ez az időpont nem annyira népszerű ott. Szakértéssel kezdtünk, szél irány és erősség tökéletes volt. Bizonyíték erre a fotó hátterében diszkréten megbújó buló.
Gyorsan szereltünk, de nem eléggé… Ahogy azt sejteni lehetett: pont befordult mire kész lettünk. Így az előjátékot letudva (gyorsban) összecsomagoltunk (ernyőt, beülőt egyben hagyva ) és irány a nap további részére tervezett kétágú.

Időben ott voltunk, minden előrejelzés és elképzelés szerint alakult. Csabi bár az utat nem ismerte felfelé, mégis bármelyik teljesítmény túra résztvevőit megszégyenítő tempóban felviharzott, persze időnként illendően bevárta a szép komótos kullogásomat.
Odafent rajtunk kívül és a semmivel össze nem hasonlítható starthely hangulat, az általa bennünk keltett érzéseken kívül senki nem volt.
Csabi ismét nem sokat gatyázott! Pár pillanat alatt menet kész volt. Mint említettem: ketten kellett osztozzunk a hegy légterén és a start kivitelezés mikéntjének a terhe sem nyomta emiatt a vállunkat. Talán emiatt, vagy csupán a véletlen szülte de Csabi bemutatott egy vérbeli freestyle elindulást.

Az enyémben sem lehetett a leghalványabb nyomát sem fellelni Lóri és Kata lelkiismeretes oktató munkájának. Fogalmam sincs mi történhetett? Nálam nem volt erős szél, megvártam az almulást, szépen lassan jött fel az ernyő (mint láthatjátok), még korrigálnom sem kellett. Mindezek ellenére helyben hanyatt estem. Csaba figyelt a levegőből, de neki sem volt rá megoldóképlete… Ok, okozati összefüggés látása.

Annak története, hogy Ti ezt most láthatjátok. Oda nyúlik vissza, hogy amióta elkezdtem ezt az örömteli játékot az ernyővel, Kedves és önzetlen társaimtól folyamatosan kapom a fotókat és felvételeket. A budvai túrán határoztam el, miszerint nem maradhat tovább viszonzatlan a folyamat. Pláne, hogy volt rá alkalom, például: Medunoban amikor még meg is ígértem Timinek felveszem a startját. Mondanom sem kell, miszerint a start előtti parawaiting hatására ez az ígéretem még a leszállóban sem jutott eszembe. Csupán bambán pislogtam Timi azon kérdésére: Na, hogy sikerült? Nem szóltam semmit… Leolvasta arcomról a választ. Majd kinyögtem: Bocs! De ennél többet éreztem…

Szóval vettem egy kamerát. Melyről kiderült, hogy nem készít magától felvételeket. El kell helyezni, rögzíteni figyelemmel, hogy ne legyen útban és még lássa is a történéseket. Több ötletem is volt rá, kiválasztottam a szerintem legjobbat, megvalósítottam és nem lepődtem meg amikor a gyakorlatban nem funkcionált. A telómon xc track-nek szintén valami nyűgje volt. Közben a műszerek rögzítőjével is történt valami, nem úgy állt mint szokott… és akkor a felvétel megy? Nem megy? Az utolsó pillanatban még a telefon is megcsörrent, rászerelve a műszerfalra. Mindezt a fülemre szorítva próbáltam tudatni, miszerint: bocs, csak röviden…
Különben jól vagyok, csuda klassz minden, csak arra nem tudok koncentrálni amiért jöttem. Viszont mind ez ott a helyszínen fel sem tűnt. Csupán utólag átgondolva jöttem rá mitől volt a délelőtti repülés annyira szétesett és koordinálatlan. Elstartoltam, a lejtő szél klasszul tartott. Voltak termikek, de nem tekertem egyet sem, mert lekötött a “felszerelésem” illetve kényelmesebb volt vitorlázni a gerinc mentén. Pláne, hogy Csabi addigra már jó pár száz méterrel magasabban volt. Ezen tényt én üzenetként értelmeztem: miszerint csak ki kell várnom és engem is kiemel a jó Isten. Vártam én. Türelmesen ücsörögtem a beülőmben, viszont nemhogy kiemelés nem következett be, de még a tart a hegy és a szél felváltva állapot is időnként múlóban volt. Majd egy jó bő félórányi repülés után a leszállóban Csabi miután ő is leszállt elmondta a titkot: ő kitekert arra a magasságra. Nem a véletlen szerencse utasa volt.

Kielemeztük a történteket, levontuk a mínuszokat, hozzáadtuk a pluszokat és irány vissza a hegyre. Már a levegőből is végig figyelemmel kísértünk egy ernyőst a kétágú másik oldalán nagyon alacsonyan lévő starthelyen. Amíg hajtogattunk addig is fel, fel néztünk rá, de szinte meg sem mozdult. kitaláltuk: menjünk nézzük és kérdezzük meg mi újság? Hátha még segítséget is jó néven venne. Hát mondanunk sem kell, mire felértünk nem volt sehol a sport társ. Nézegettünk, kalkuláltunk. Igaz őt nem láttuk sehol, de jónak találtuk a körülményeket és elkezdtünk szerelni. Mire kész lettünk felbukkant a fejünk felett a kolléga. Bár az ernyőjének a színe megváltozott.

Kettőnk eszét összerakva kikalkuláltuk, hogy ez nem az volt. Majd bizonyítékként előkerült szintén a fejünk fölött még egy ernyő, melynek kilétéről már majdnem biztosak voltunk.Meg is állapítottuk és határozottan mondogattuk: milyen jó, miszerint nem másztuk meg feleslegesen a nagy hegyet. Hiszen innen mi is “fellejtőzünk”…

Gondolom nem okozunk nagy meglepetést azzal a ténnyel, hogy nekem kettőt sikerült leszállás előtt ingáznom a hegyen, a Csabinak négyet. Újra csomagolás. Ismét túra fel, a hegyre, de a felső nagy és magas start helyre. Most már “majdnem” azonos tempóban. Fent összetalálkoztunk az első ernyőssel, azzal akinek megváltozott az ernyőjének a színe. Ő már össze volt szerelve és szeretett is volna indulni, de szinte szél csend volt. Megkért, hogy legyünk kedvesek és segítsünk merre korrigáljon a belefutós startjában. Indultunk az ernyője felé, hogy kézzel rásegítsünk a mielőbbi emelkedésére. Amikor az ernyő mögötti bokrokból előbukkant Greszrel Norbi és Berkes Imi, megelőzve bennünket a segítségben. Így már nyolc kézzel asszisztáltunk. Bár a srác vér profi volt, nélkülünk is megoldotta volna. Mint kiderült a Pilisről tolta idáig és ment tovább, Nekünk sem kellett több, azonnal megállapítottuk: ha Ő leszopódott, nem csoda, hogy mi is. Rögtön kihúztuk magunkat és felértékeltük a teljesítményünket. Mire mi összeszereltünk, a srác kitekert a holdig majd eltűnt a látómezőnkből. Keserű száj ízzel a délelőtti tapasztalásokból, elő sem vettem a kütyüket (mondjuk ez úgy igaz, hogy a telómból a korábban leírt anomália miatt kivettem az aksit és új sim kártya révén pin kód nélkül…). Egyedül a variót hagytam benne a műszerfalban, de annak is csak a hangjára figyeltem (mert az említett műszerfal fura helyzete miatt fejjel lefelé üzemelt, így már jó helyzetben csak a számokkal nem bíbelődtem…). Szerelés közben már szokásom szerint készültem fejben és a külvilágot kizárva koncentráltam az előttem álló repülésre. Így pillanatok alatt kész lettem, elsőként startoltam és remekül ment minden. Pedig a szél jócskán alább hagyott az első repülésünkhöz képest. Gond nélkül sikerült kitekerni, ha nem is felhőalapig, de 900 méter magasságánál volt a teteje. Közben szépen sorban jöttek a többiek is… Négyen klasszul elfértünk, igazi öröm röppenést csináltunk. Norbit láttam kicsit alacsonyabbról elindult a szomszédos hegyre. Amire már én is készültem korábban. De így, hogy Ő elindult a legnagyobb természetességgel mentem utána annak ellenére, miként egyáltalán nem voltam meggyőződve lift nélkül, a visszaérés esélyében.

És tényleg nem volt lift, ami nem lepett meg az a tény miatt, miszerint az hegyoldal keleti fekvésű, így délután ötkor már lejárt a munkaideje. Én még keresgéltem a hegy felett amikor láttam a Norbit szépen behelyezkedni a leszállóba. Nekem kiadta még a parkolóig, én a remek repüléstől fülig érő szájjal ott szálltam le. Összehajtogattam és a Csabit meg az Imit néztem ahogyan az esti gyogyiban örömködnek. Félóra és megjött Csabi is, felvettem ahogyan behelyezkedik és leszáll a parkolóba. Majd gratuláltunk egymásnak, milyen jó döntés volt eljönni. Az autóban gyermeki lelkesedéssel Budapestig dicsértük a napot, a helyet, egymást és persze magunkat is… Solymárnál még lefordultunk jobbra a HHH felé, de a Lorka már elment.

Sebaj, így hosszabban dicsérhettük a napot!

Az írásra Kata biztatott két hete a csipogóban, a videók a Márk kérésére, mely így hangzott tavaly októberben: “startvidejókat akaroook”

Takács Zsolt




Meghívó közgyűlésre

Kedves Egyesületi tagok,

Ezúton  meghívjuk  minden kedves tagját a Fair Play Siklórepülő Sportegyesületnek, a 2019. 06.07.-én tartandó rendes éves közgyűlésünkre. A közgyűlés helyszíne az egyesület székhelye (1146 Budapest Thököly u. 114/a 2/3). Időpontja: 19.00 óra.

Szavazásra bocsájtott napirendi pontok:

1.2018-es év értékelése
2.Az egyesület 2019-es tervei

3.2018 évi pénzügyi beszámoló

4.2019 évi pénzügyi tervek

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés, változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.

Határozatképtelenség esetén az elhalasztott Közgyűlés, változatlan napirend mellett 2019. 06.07-én 20.00 órakor lesz megtartva.

Kérek mindenkit jelezzen vissza, hogy tud-e jönni.

Üdvözlettel.

Falucskai Lóránt, elnök




Fontos információ tandempilótáknak

Sziasztok Pilóták!

Tandempilóta vagy?

Most lesz egy kis teendőd ahhoz, hogy a továbbiakban is legálisan repülhess, de segítünk 😉 Íme a tudnivalók!

Vigyázat! A jogi értelmezés szerinti kereskedelmi tevékenység nem azonos a könyvelés szerinti kereskedelmi tevékenység fogalmával! Egyesületi kereteken belül végzett tandemrepültetési tevékenység éppen úgy kereskedelmi tevékenységnek minősül! A jog nem tudása, nem mentesít…

Tudnivalók „A-tandempilóták”, azaz amatőr tandempilóták számára

A légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet alapján kötelező vált a nem gazdasági célú tandempilóta és tandemugró tevékenység bejelentése a Légügyi Hatóság felé.

A rendelet alapján lábról induló sárkányrepülő eszközzel vagy siklóernyővel nem gazdasági célú tandempilóta tevékenység, valamint a nem gazdasági célú ejtőernyős tandemugró tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy e jogosultságát akkor gyakorolhatja, ha azt a légiközlekedési hatóság erre a célra rendszeresített formanyomtatványán bejelenti.

A formanyomtatványt töltsd le a lenti linkről és postázd vagy küldd meg az ops@nfm.gov.hu címre.Erről a linkről töltheted le a formanyomtatványt.

(Nem gazdasági célú tandempilóta és tandemugró tevékenység bejelentése)Légügyi ellenőrzés esetén a tandempilóta jogosításod és a bejelentés igazolására együttesen lesz szükséged.

Ennyi, több teendőd nincs vele.

fAirPlay csapata




Milyen volt India? Egy szóval: más

Fogadjátok szeretettel klubtársaink, Bede Fazekas Márk és Knoll Gergő képes-írásos beszámolóját indiai kalandjaikról.

Történt még Ősszel, hogy Geri feltette a kérdést: nem megyünk-e Indiába repülni. Mivel ott október-november tájékán repülőszezon van és viszonylag olcsó a repjegy. Először csak mosolyogtam, hogy biztos hülyéskedik, mert minek is akarnánk oda menni. Aztán később rájöttem, hogy nem viccelt. Így végül (kissé leegyszerűsítve) vettünk repjegyet, elkezdtük túrni a netet és valahogy kijutottunk Indiába. És még haza is, méghozzá egészségesen!

És hogy milyen volt India? Egy szóval: más. A közlekedési szokások, a járműpark, az ételek, az épületek, az utcakép, az emberek, és még persze sorolhatnám. Könyvet lehetne írni róla, meg kell nézni egyszer személyesen. Európai szemmel/szájjal/füllel/orral annyi szokatlant lehetett tapasztalni a földön, hogy mondhatni, leginkább a levegőben repdesve találkoztunk a legnormálisabb körülményekkel. Odafenn már nem éreztük az elégetett szemét szagát, nem hallottuk a folyamatos dudálást, az utca ricsaját. Csak magunk voltunk a sokzsinóros rongyainkkal és a természet, minden úgy működött, ahogy ezelőtt is tapasztalhattuk.

Hogy a repülés részéről is ejtsünk pár szót; kicsit jobb időre számítottunk. Legtöbb nap az inverzió miatt nem lehetett igazán magasra jutni, se messzire látni, viszont nem is volt hideg fenn. Célpontunk, Bir-Billing, a helyi siklóernyős paradicsom a Himalája lábánál van. Starthelyről lenézve előttünk csak dimbek-dombok és síkság, míg mögöttünk olyan hófödte vonulatok is vannak, ahova ha az ember berepül és ott száll le, akkor nem pár óra stoppolást jelent a hazaút. Hanem inkább pár napi túrát. Mi a hegyek mélyére nem indultunk el, csak a civilizáció közelében távolodtunk el a starthelytől. Sima nyugdíjas távrepülések voltak, persze igyekezve kihozni a legtöbbet a napból és magunkból. A hegyi expedíciót pedig meghagyjuk a tapasztaltabbaknak, vagy majd talán egyszer, ha már felkészültebbek leszünk…

Azt hiszem elmondhatom, hogy mindketten profitáltunk a kinn tapasztaltakból. Valószínűleg kevesebb ősz hajszálunk jelenik meg, ha például kihagy az áramszolgáltatás, nincs vezetékes meleg víz, vagy internet. Ha valami működik, annak próbálunk örülni. Mert Indiában valahogy így oldódnak meg a dolgok, sokat lehet tőlük tanulni.




Mire jogosít az ‘A’ vizsga?

Sok a bizonytalanság ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Fontosnak tartjuk, hogy tisztán lássátok, a megszerzett ‘A’ vizsga papírotok mire jogosít. Mint biztosan már halottátok, 2018 szeptemberétől számotokra kedvezően változtak a szabályok.

Idézet a HFFA ÚJ Képzési kézikönyvéből, hogy az ‘A’ vizsga mire jogosít:

“Alapfokú képzés során a növendék megszerzi a siklóernyő biztonságos repüléshez való előkészítésének készségét, és az A vizsgafeladatokban azt a jártasságot, ami alapján A vizsgás pilótaként oktató jelenléte nélkül is képes nem turbulens időben az A vizsgához tartozó feladatokat elvégezni:

Az ‘A’ vizsgás feladatok a következőek: A/1.a gyakorlat: Földi előkészítés A/1.b gyakorlat: Kötelező szimulációk A/1.c gyakorlat: Talajfogási technikák A/2. gyakorlat: Felhúzások és futópróbák 23 A/3. gyakorlat: A leszállás a futópróbák alatt A/4. gyakorlat: Talajmenti siklások A/5. gyakorlat: A leszállás kisdombról. A/6. gyakorlat: Fordulózások, gyorsítások, lassítások. A/7. gyakorlat: Szoktató repülések A/8. gyakorlat: A leszállás magas startból. A/9. gyakorlat: Fülcsukás.”

Hogy mikortól turbulens az idő (termikusság, vagy szél miatt), az egyedileg évszaktól, napszaktól, az adott meteorológiai helyzettől és tereptől is függ. Ennek megítélése sokszor még oktatóként is nehéz feladat. A biztonságotok, és lelki nyugalmatok megőrzése végett, ennek megítélését minimum Pilóta 1-re de inkább az oktatóidra bízd.

A tematika alapján, – elméletileg – szezonban ez azt jelenti, hogy kb.10.00-18.00-ig nem repülhetsz egyedül. Még akkor sem, ha ebben az intervallumban csak le szeretnél siklani. Kérjük a fent leírtakat mindenkor tartsátok szem előtt.

fAirPlay csapata




I. Repülés Éjszakája gálaest díjkiosztó ünnepség és repülőbál

Február 23-án került megrendezésre az I. Repülés Éjszakája gálaest díjkiosztó ünnepség és repülőbál, ahol az elmúlt év legjobb sportrepülőit díjazták. Kiosztásra kerültek a 2018 évben megrepült siklóernyős rekordokért járó kitüntetések is, az alábbi képen balról jobbra:

Fichtinger Gyula: Céltáv max. 3 fordulóponttal ált. magyar, nemzeti rekord

Juhász Katalin: FAI háromszög női magyar, nemzeti rekord, Sebességrekord 50 km-es FAI háromszögben ált. magyar, nemzeti rekord

Rácz Balázs: Szabad táv ált. magyar rekord, Szabad táv max. 3 fordulóponttal ált. magyar, nemzeti rekord, Szabad FAI háromszög ált. magyar, nemzeti rekord

Szabó József: Szécsi Gáborról elnevezett fAIR PLAY díj

és akik a rendezvényen nem tudtak részt venni,

Detki Árpád: sebességrekord 25 km-es FAI háromszögben

Varga Norbert: magasságnyerés rekord

Beliczay Koppány: Tandem szabad hurok magyar, nemzeti rekord

Még egyszer gratulálunk minden rekordernek és hasonlóan eredményes 2019-es szezont kíván a fAirPlay csapata!




Összefoglaló a mentőernyő tréningről

Szombaton sikeresen lezajlott a fAirPlay éves mentőernyő dobó tréningje. Öröm volt látni, hogy mennyien tartjátok fontosnak a mentőrendszer megismerését, a mentőernyő behajtásának technikáját.

A nap legizgalmasabb részének, a szimulációs gyakorlatok bizonyultak, ahol mindenki a saját beülőjében ülve, valós repülési pozícióban szimulálhatta a mentőernyő kidobását. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy milyen koncentrációra és fizikai erőre van szükség egy-egy dobásnál.

Kiderült pár beülő mentőernyő-gyorsító kombinációról, hogy lassítják a nyitást, majd erre a problémára megoldást is sikerült találni, még szerencse, hogy nem éles helyzetben derült ez ki.

Ha nem is mindenki de közel 50 klubtagunk vett részt a programon, akiket megkérdezve nagyon gyakorlatiasnak találták a tréninget, hiszen ha a szükség úgy hozza, ezek után akár starthelyen is tudják ellenőrizni a mentőernyő konténer tüskéinek helyzetét vagy orvosolni a mentőernyő fogantyú véletlen felszakadását.

Ismét egy remek hangulatú és hasznos csapatépítő délutánt töltöttünk együtt, jövőre mindenképpen megismételjük. Addig pedig azt kívánjuk ne is lássátok a mentőernyőtöket.

A fényképekért köszönet Cintinek!

fAirPlay csapata




Évindító Monaco-i túránkról

Az előző évek hagyományait követve, idén is Monte Carlo-i utazásunkkal indítottuk az évet, nem is akárhogy. Nemcsak az olykor 20 fok fölötti meleg volt szokatlan de az ilyentájt még nem jellemző hétvégi nagy tömeg is. Volt szerencsénk találkozni a siklóernyőzés történelmének két meghatározó alakjával is, Mad Mike Küng -el és Hannes Papesh -el, akik egy közös fotóra és autogramra is kaphatóak voltak.

Csapatunk gyorsan felvette a helyi ritmust és túránk mind a 7 napját izgalmas repülésekkel koronázta meg. Volt akinek itt gratulálhattunk az ‘A’ vizsgájához de születtek időtartam rekordok és kisebb-nagyobb távrepülések is, az estéket pedig spontán szervezett vacsoracsatával zártuk, így a túra végeztével nem csak a sok élmény súlyával gyarapodott a társaság.

Remek évindító, belemelegítő hét volt, túraszervezőként büszkeséggel töltött el ahogy a szemünk előtt fejlődött, sokszor a fáradtságon átlendülve lépett ki a komfort zónából mindenki. Nagyon várjuk az élménybeszámolókat és várunk benneteket legközelebb is fAirPlay túráinkon.

Zárásként pedig egy rövid snitt, ahogy vezető pilótánk, Falucskai Lóránt köszöntötte 2019-et egy Infinity Tumbling manőverrel.